hirdetés
Blogolj!

Összenőtt, összetartozik: Gyurcsányék Gönczöt sírják vissza


Elképesztő! Az őszödi böszme házi hírharsonája a történelem szemétdombján oszladozó SZDSZ egykori köztársasági elnökéért ordítva köszöntötte az új esztendőt.

Ilyen nincs, és mégis van. A régi reményekkel startoló új ellenzéki év tán legerősebb indítását Gyurcsány Ferenc „nemzeti elkúró” házi hírharsonája dobta be a közösbe. A Nyugati Fénynek gúnyolt pelenkaportál a korábbi SZDSZ-es államfő, az amúgy súlyos kérdőjelekkel terhelt előéletű Göncz Árpád 1993-as újévi köszöntőjével óhajtotta volt illusztrálni, hogy bizony

a nagyszabású européer libsi demokraták micsoda „szellemi és erkölcsi zülléssel” kénytelenek szembenézni a galád Orbánisztánban.

Mert hát ugye összenő(tt), ami összetartozik (mindig is összetartozott).

A gyurcsányizmus élharcosai szerint Áder János jelenlegi köztársasági elnök ünnepi beszéde – melyben (mily mucsai!) nem átallott többek között a magyar nemzet, a Kárpát-medencei együvé tartozás, a magyar érdekek képviselete, a hagyományaink ápolása, anyanyelvünk megóvása, a tisztább környezet, vizeink, földjeink, erdeink védelme mellett érvelni – nem más, mint „silány, üres nyökögés”. Ezzel szemben bezzeg Göncz Árpád – emlékszünk a búcsúztatóra: Gyurcsánynak csak lazán-faszán Árpi bácsi – könnyes szemű igazságszavalata úgy egyesített magyart a magyarral, hogy „elszorul az ember szíve”.

Ahogy a magyarságnak tán Mohács,

Gyurcsánynak és a balliberális elvtársaknak még mindig „bezzegárpibácsi” kell. A nemzet soha sem volt „nagypapája”.

Lelkük rajta. Jómagam valahogy nem sírom vissza a Göncz-elnökséget a népi-nemzeti irányt és értékvilágot lenéző urbánus liberálfelsőbbrendűséggel, az értelmiségi attitűdöt a liberhány tábor számára kisajátító nagyképűséggel. A jobbkormány sarokba szorítgatásával, az igazságtételi törvény vétójával. Az áporodott paktumszagokkal, a taxisblokád bujtogatásával, a médiaháborúban vállalt dicstelen egyoldalúsággal, az úgynevezett sajtószabadság és az úgynevezett demokrácia miatti finnyás-hisztis (uszító) álaggodalmaskodással. No meg a pufajkás kormányfő országlásának hű pártkatonai kiszolgálásával, szőröstül-bőröstül, csomagostul.

Aligha véletlen, hogy a magyar nemzet csendes, józan többsége a történelem szemétdombjára küldte Göncz pártját, az SZDSZ-t. Jól megvagyunk nélküle. Nagyon is jól.

2
https://ezatuti.blogstar.hu/./pages/ezatuti/contents/blog/67054/pics/lead_800x600.jpg
Áder János,DK,Göncz Árpád,Gyurcsány Ferenc,liberalizmus,magyarság,népi,SZDSZ,urbánus
 

Hozzászólások

A bejegyzésre 2 db hozzászólás érkezett!
péter 2019-01-04 17:12:41
az emberek nem felejtenek 1918 1945 1956 1989 2006 2018 mit nem felejtjük a bolsikat , mindíg más köntösben jelennek meg de mindíg ugyanazt a felfordulást akarják : polgárháborút ,csődöt. a káoszt, a haza kiárusítását
Válaszolok
Hát, így van ez 2019-01-02 16:40:09
A szemkilövető fleto marhaságain már senki emberfia nem lepődik meg, bár ennyi év után előhozni göncz papa makogását, az azért nem semmi. Igen, csak így kisbetűvel, mert egyik sem érdemel mást !!!!
Erről jut eszembe, hogy ilyen sok év távlatából sem tudunk semmit árpi bátyó börtönben viselt "dicstelen szerepéről.
Az 1957-ben felakasztott miniszterelnökről épp mostanság közölt egy összefoglalót "Nagy Imre, a tudós" címmel a pestisracok.hu, amiben van néhány - eddig kevésbé ismert - információ is.
Kíváncsi lennék arra, hogy göncz életének ama korszakáról mikor kerül nyilvánosságra hasonló írás !!!
A hozzáértők szerint volna rá már igény !!!!
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?