Blogolj!

Mit hazudtak 100 éve a románok?


Évszázada tartozik Romániához Erdély. Ellopták. Egy olyan ország, amely a háborúban egy napig állt a győztesek oldalán. Egy olyan ország, amely sok mindent ígért száz éve és semmit sem tartott be.

Az erdélyi falurombolás jelképe: a víz alá került bözödújfalui templom. A torony 2014-ben ledőlt

1918. december 1-én vették el tőlünk a románok Erdélyt, de ez az egész nem egyszerű szavazás volt. Érdemes megnézni, hogy mi is előzte meg mindezt.

1914-ben kitört a háború, ami kapórajött a románoknak, hiszen az országban akadt néhány politikus, aki már korábban is azt tervezte, hogy hazája agresszorként fellépéve elfoglalja hazánkat egészen a Tiszáig. Az akkori magyar miniszterelnök gróf Tisza István el is akarta kerülni a katonai összecsapást, hiszen a keleti szomszéd az oroszokkal szövetkezve tervezte a támadást. Egészen 1916-ig sikerült megúszni a magyar-román összecsapásokat, de akkor megtámadta hazánkat a Bukarestből irányított sereg. 

Tényleg csak a román jellem megvilágítása miatt végett érdekes az I. világháborúban nyújtott román szereplés. A '16-os támadást követően folyamatos vereségekkel kellett szembesülnie a keleti szomszédunknak, amely aztán 1918-ban különbékét is kötött, vagyis kiszállt a háborúból. Ellenben még ebben az évben, november 10-én, vagyis egy nappal a német kapituláció előtt, a győztesek oldalán visszaugrott a háborúba, hogy később érvényesíteni tudja az érdekeit… 

Sikerült. December 1-én úgy döntöttek a románok, hogy Erdély hozzájuk tartozik. A történet ismert, de nézzük meg, hogy mi is szerepel a határozatban. 

A gyulafehérvári határozatok

„I: Erdély, Bánság és Magyarország összes románjainak meghatalmazott képviselői 1918. november 18-án (december 1-jén) nemzetgyűlésbe gyűlve Gyulafehérvárott, kimondják a románoknak s az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával. A nemzetgyűlés külön is kijelenti a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna között elterülő egész Bánságra. A nemzetgyűlés az általános választójog alapján választandó alkotmányozó gyűlés összeüléséig ideiglenes autonómiát tart fenn e területek lakosai számára.”

Ennek megfelelően az alábbi jogokat ígérik:
– Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára.
– Egyenlő jog és teljes felekezeti autonóm szabadság az állam összes felekezetei számára.
– Korlátlan sajtó, gyülekezési és egyesülési jog.
– Radikális földbirtokreform.

Mi valósult meg ezekből? Semmi, sőt igazából az ellenkezője. A magyarok földjeit elkobozták, a nemzetiséget elnyomták, az iskolákat és egyházatakt bezárták. 

Ezt ünneplik ma a románok… 

2
https://ezatuti.blogstar.hu/./pages/ezatuti/contents/blog/64960/pics/lead_800x600.jpg
 

Hozzászólások

A bejegyzésre 2 db hozzászólás érkezett!
kata 2018-12-01 22:13:36
Erdély soha nem lesz a románoké,mindegy hogy parádéznak,ünnepeltetik magukat!Amíg Erdélyben a székelyek
ellenállnak,amíg itthon van annyi ember,aki támogatja őket,nem lesz az övék! A székelyek a lelkük mélyén soha
nem tartoztak a mócokhoz,hiába erőltették őket.Talán nem olyan sokára az únió parlamentje olyan összetételű
lesz,ami befogadja az autonómia iránti kérelmet,és tesz is arról,hogy megkapják sokat szenvedett honfitársaink.
És akkor a szolgalelkű,de bosszúra mindig képes románok törhetnek a lekvárosból.Addig is menjenek ahová gondolom,és ha odaértek azt is megmondom mit csináljanak!
Válaszolok
Hát, így van ez 2018-12-01 13:49:50
A románnak, - pont úgy, mint a labancnak és a muszkának - soha nem lehetett hinni.
Így van ez ma is.
Az "ünnepi toron" akadjon a torkukon a falat, és fulladjanak bele a pezsgőjükbe !!!!!
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?