Blogolj!

Katonai parádéval és nácikkal ünnepeltek a románok Bukarestben és Erdélyben

Kecskés István

Bukarestben katonák, Sepsiszentgyörgyön nácik, Kolozsváron meg egy katonának öltözött öt éves gyerek parádézott. Így ünnepelte Románia, hogy elvette tőlünk Erdélyt.

Azt írja az Agerpres román hírügynökség, hogy 

Körülbelül 3.500 román és más nemzetiségű katona vonult át a bukaresti Diadalív alatt a december elsejei katonai parádén, amelyet több ezren követtek figyelemmel.

Értik?! Más nemzetiségű katonák masíroztak Bukarestben! Magyar nem volt köztük – még jó… –, de a védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az idegen katonák között Bulgária, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Kanada, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, a Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, az USA, Törökország és Ukrajna hadseregének képviselői vonultak fel, összesen több mint 300-an.

Csak egy mondat jut eszembe: "Nem tudják, mit cselekszenek."

Nem hiszem, hogy egy brit, egy kanadai, egy német (pláne…!), egy görög, egy lengyel (atyaég…!), vagy egy török katona tudta, hogy mit is ünnepelnek a románok. Vagy, ha igen, akkor nagyon nagy a baj. 

De van ennél nagyobb tragédia is – jelentős a különbség a baj és a tragédia között, ezt tudjuk –, mert a román szélsőségesek a sepsiszentgyörgyi embereket sem hagyták békén. A székely városban szélsőséges román fiatalok vonultak fel és üvöltöztek. A Noua Dreaptă - Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista párt megjelent tüntetői a következőket kiabálták: „Hargita és Kovászna Román föld”, „A román nyelv az egyetlen uralkodó” „Románia nemzetállam”, „Börtönbe az autonómiával” és „Nagyrománia a régi határok között”, aztán kifeszítettek egy „Románia nemzetállam, egységes és oszthatatlan” feliratú milonót és egy óriási román nemzeti zászlót. Aztán énekelgettek egy kicsit, a konkrét románbűnöző Avram Iancuról és azt, hogy Mi vagyunk a románok, itt örökké urak.

Nem írom le, amit gondolok. Megkérném erre Petőfi Sándort. 

Foglalod a kurvanyádat,
De nem ám a mi hazánkat!...

És tovább is van…

Kolozsvár. Román zászlók mindenütt és egy kisfiú, katonai gyakorlóban (játék)fegyverrel a kezében. A transindex.ro beszámolója szerint nem véletlenül állt olyan elszántan az első sorban az öt éves Adrian Chira, mert a parancsnok vele akarta illusztrálni, hogyan kell művelni a nemzeti nevelést. Két hazafias verset is felmondott. Közben érdemes megfigyelni a reakciókat, a polgármester fotóz, hogy legyen, amit posztoljon a Facebookra lájkgyűjtés gyanánt, a parancsnok talán épp meghatódik, míg a szülő (aki gondolatban végig mondta a gyerekkel a szövegét) az Isten éltessen, Románia! felkiáltásra már tapsol is, mert tudja, hogy sikerült belesülés nélkül elszavalni.

Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

Románia nemzeti ünnepére

1918. december 1., Gyulafehérvár. 1228 küldött döntött és Erdély Romániáé lett. Nem, román soha nem volt és nem is lesz. Pusztán egy gúnyhatárt húztak meg az első világháború után. Egy mocskos, átkozott vonallal szakítottak szét családokat, tettek tönkre sorokat. A románok maguk döntöttek Erdély sorsáról, mégpedig úgy, hogy a magyarság véleménye nem érdekelte őket.

https://ezatuti.blogstar.hu/./pages/ezatuti/contents/blog/45479/pics/lead_800x600.jpg
 

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?