Blogolj!

Befektetés a jövőbe

Januártól átalakul a bölcsődei ellátórendszer, a szülők hagyományos bölcsődébe, mini bölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe vagy családi bölcsődébe írathatják be 3 év alatti gyerekeiket – ezt jelentette be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.

A bölcsőde nem új találmány, a gyári nagyipar kialakulása érlelte meg a létrehozását. Az első ilyen intézmény még a XIX. század közepén, 1844-ben nyílt meg Franciaországban, és mindössze 8 évvel később már Pesten is elkezdte működését az első „bölcsőház”, mégpedig a Kalap (ma Irányi) utca 1. szám alatt. A magyar bölcsődei rendszer számos átalakuláson ment át az azóta eltelt több mint másfél évszázad alatt, és nem csak előnyére változott. A 2000-res évek elejére például a bölcsődei helyhiánynak komoly szerepe volt abban, hogy a szülést követően csupán a nők 48 százaléka tudott visszatérni a munkaerőpiacra. A rendszerváltás előtti 1084-ről a szocialista kormányzás utolsó előtti esztendejére, 2009-re 561-re olvadt a működő bölcsődék száma. Az igényekhez képest 10-15 ezerrel volt kevesebb a férőhely, 127 százalékos kihasználtság mellett. Az állami intézmények mellett megjelenő magánbölcsődék ugyanakkor 60-80-100 ezer forintos havi díj mellett vállalták a csöppségek felügyeletét, ellátását.

A családbarát politikát meghirdető Orbán-kormány jelentős erőfeszítéseket tett a hiány mérséklésére. Tavaly előtt példéul 1000 új férőhely létesült, de 1988 gyermeket még így is el kellett utasítaniuk az intézményeknek, 42 százalékukat Budapesten. Pedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a 3 évesnél fiatalabb gyermekek mindössze 16,8 százaléka járt akkor valamilyen napközbeni ellátásról gondoskodó intézménybe; a fejlettebb uniós tagországokban ugyanez a mutató 28 és 67 százalék között volt.

Jelenleg 47 ezer férőhely van Magyarországon, e számot a kormány 60 ezerre kívánja növelni. A bölcsődei hálózat további erőteljes fejlesztésének könnyen belátható okai vannak. Egyrészről európai összehasonlításban itthon az átlagnál még mindig kevesebb kisgyermekes anya dolgozik. Márpedig a kormány a bölcsődei ellátórendszer rugalmasabbá tételével épp azokat a családokat akarja segíteni, amelyekben mindkét szülő dolgozik (dolgozna), vagy ahol egy dolgozó szülő nevel 3 év alatti gyereket, s nincs külső, mondjuk nagyszülői segítség. Másrészről tavaly szeptembertől a 3 év feletti gyerekeknek kötelező óvodába járniuk, ezért fontos az ennél fiatalabb gyerekek ellátására is koncentrálni.

Önmagában a férőhelyek növelése és az ellátó rendszer rugalmasabbá tétele természetesen nem lenne elegendő. Ehhez járul még a családi bölcsődék költségvetési támogatásának mintegy 30 százalékos emelése, ami január 1-jétől évi 346 ezer forintot jelent majd gyermekenként; a kötelező bölcsődei ellátás kiterjesztése azon önkormányzatokra, melyeknek a területén legalább negyven, 3 év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt olyan gyerek van, akiknek a szülei igénylik az ellátást; a felsőfokú bölcsődei kisgyermeknevelők pedagógus-életpálya szerinti bérezése, illetve a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők bérének felemelése, amire 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre a költségvetésben.

Összességében persze ennél jóval nagyobb a kiadással jár a bölcsődei ellátórendszer fenntartása, fejlesztése, rugalmasabbá tétele, de érdemes szem előtt tartani, hogy a gyerekekre költött összegekből egyetlen fillér sem kidobott pénz. Hanem befektetés, mégp

http://ezatuti.blogstar.hu/./pages/ezatuti/contents/blog/29667/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?