Blogolj!

Megérkezett Pokémon Go - és cseppet sem érdekel

József

Tudom, a fél világ megőrül a Magyarországra is megérkezett Pokémon Go-ért, ám engem cseppet sem érdekel. Ez a szabadban játszható játék nem a virtuális valóság új dimenziója, és sem nem a hódolóit életveszélybe sodró őrültség, csak egy játék, amit most túllihegnek. Nagyon remélem, szeptemberre a Pokémon Go-t is megunja az ezerfejű cézár. Vagy ha nem, csináljátok helyettem is.

Tudom, a fél világ megőrül a Magyarországra is megérkezett Pokémon Go-ért, ám engem cseppet sem érdekel.

Miként lenni szokott, rajongók és kritikusok rendszerint túlzásokba esnek, és nincs ez másképp a Nintendo által kifejlesztett, egyébként napok alatt világsikert elért Pokémon Go esetében sem. Ez a szabadban játszható játék nem a virtuális valóság új dimenziója, és sem nem a hódolóit életveszélybe sodró őrültség, csak egy játék, amit most túllihegnek.

Aki szereti az ilyen mókát, biztosan imádni fogja a pokémonok pokélabdával történő csapdába csalását, aki meg nem, azt ugyanúgy hidegen hagyja, mint eddig a többi játék.

Mi is ez a játék, ami egy hét alatt megőrjítette a fél világot és kifejlesztője, a Nintendo tőzsdei értékét nyolc nap alatt megduplázva már most dollármilliókat termel?

A Pokémon Go egy okostelefonos játék a Nintendo-tól iPhone-ra és Android-ra, és most, 2016 nyarán jelent meg. A játék alapja a népszerű Pokémon sorozat, az abban megismert figurákat kell összegyűjteni valóságos földrajzi helyszíneken, az úgynevezett kiterjesztett valóság (augmented reality) segítségével.

A játékban pokémonokat kell begyűjteni oly módon, hogy virtuális pokélabdát, csapdát dobunk rájuk, továbbá fejleszteni is lehet őket, megküzdeni mások pokémonjaival, tudunk szintet ugrani, és így tovább, és így tovább…

Ez eddig egy átlagos számítógépes játék.

A Pokémon Go-t azonban nem a szobában, hanem valós helyszíneken kell játszani. A játék az okostelefon GPS funkcióját használva a játékos pontos tartózkodási helyét rávetíti a környéket ábrázoló térképre.

Pokémonok lehetnek bárhol, az utcán, a parkokban, a szobrokon, vagy akár kereskedelmi egységekben – utóbbi rögtön külön bájt ad a történetnek, hiszen az Egyesült Államokban már számos üzlet megtöbbszörözte a forgalmát az üzlet virtuális terében lévő pokélabdákat begyűjtő, majd nagyon is valóságosan vásárló játékosoknak köszönhetően.

A pokémonokat csak gyalog lehet begyűjteni, mert létezik sebességkorlát, és nem lehet cselezni autó, vagy kerékpár használatával.

A rajongók szerint ez a legjobb dolog a Pokémon Go-ba, hiszen nem egy helyben ülve, hanem a szabadban kilométereket gyalogolva, kedves kis figurákat gyűjtve már nem is látjuk olyan randának a valós környezetünket.

Halleluja.

És gratulálok, ha valakinek ettől szépül meg a környezete, igazi életművész.

A kritikusok szerint azonban éppen ebből lesznek – pontosabban már vannak is – a gondok.

Mert nem az a probléma, hogy a szabadban kutyagoló játékosok azért végig a mobiltelefonjukra merednek. Az utcai közlekedésben már megszoktuk az érintőképernyőt szüntelen nyomogató, a közvetlen környezetükről szemmel láthatóan tudomással sem bíró, kiszámíthatatlanul mozgó embereket, akik elől százból kilencvenkilenc esetben ki kell térni, mert ők nyilvánvalóan képtelenek hasonlóan cselekedni.

Ebben tehát semmi új nem lesz.

A probléma az – és már rengeteg eset is bizonyítja – hogy a játékosok tökön-paszulyon, gettón, drogtanyán, veszélyes utcákon keresztül közlekednek, és elsősorban magukra jelentenek kockázatot, amikor nem a négy fal között élik meg a virtuális valóságot.

A fejlesztők természetesen azt ígérték, veszélyes, nehezen megközelíthető helyekre nem tesznek pokémonokat, sőt, a játék elején is jön a figyelmeztetés, miszerint ügyeljünk a környezetünkre, ám játékba belefeledkezett emberek már mentek neki oszlopnak, botlottak el kőben, ütötte el őket autó, fosztotta ki bűnöző, állítólag akadt, akit más pokémonozók csaltak lépre…

Mindez persze Pokémon Go nélkül is megtörténhet, de itt konkrétan a játékba történt belefeledkezés az ok.

A rosszmájú kritikusok szerint azonban csupán Darwin XXI. században is érvényes evolúciós elméletéről van szó, az élet helyén kezeli azokat az idiótákat, akik képesek hosszú kilométereket talpalni annak érdekében, hogy nem létező figurákra dobjanak nem létező labdákat.

Két napja New Yorkban, a Central Parkban, emberek százai rohangáltak telefonnal a kezükben, hogy egy ritka és különleges pokémont begyűjtsenek.

Megnéztem a videót.

Hülyék vagytok. Jól átvernek.

Hülyék vagytok. Úgy kell nektek.

Kapásból ötven jobb programot tudnék New Yorkban.

Ráadásul nincs új a nap alatt.

Az augmented reality, a kiterjesztett valóság jól hangzik, de kezdetektől fogva erre épül az alkohol- és drogfogyasztás. A bennünk élő örök gyerek sem bír semmi hírértékkel.

Nem érdekel, hogy trendi vagy sem, holnap nem lesz nálam telefon, kibiciklizem nagyapámék egykori tanyájához, a közeli kis erdőcskében megnézem a víztől csepegő fákat, remélem, őzet, nyulat és talán rókát is látok, és rohadtul nem akarok virtuális figurákat pokélabdával elkapni.

És sokat fogok gyalogolni – az érintőképernyő buzerálása nélkül.

Nagyon remélem, szeptemberre a Pokémon Go-t is megunja az ezerfejű cézár.

Vagy ha nem, csináljátok helyettem is.

Címkék: Pokémon GO
http://ezatuti.blogstar.hu/./pages/ezatuti/contents/blog/28680/pics/14687455573753820_800x600.jpg
Pokémon GO
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?