Blogolj!

ÁLDÁS A BEJÖVŐNEK, BÉKE A KIMENŐNEK

József

Magyarok Magyarországon, Székelyek a saját hazájukban, Budapesten.

Rossz hírem van a nyelvünket jól beszélő ellendrukkereknek. Egyre jobb magyarnak lenni ebben a hazában! Hogy melyikben? Hát a Kárpát-medence egyetlen komoly, nemzetalkotásra képes népének a hazájában. Székely Fesztivál a Millenárison! Micsoda hír ez? Micsoda? Ez egy hír? Mit szólna hozzá mondjuk Mikszáth, Jókai, vagy Arany János? Esetleg Kossuth, Széchenyi, vagy Petőfi? Jobb, ha nem tudjuk meg soha. Nekik is jobb. Na, mindegy. Szerintem egyre több az olyan rendezvény, mint a most hétvégén zajló fesztivál a már említett nép említett hazájában. Akinek nem tetszik, kezdjen nyugodtan visítani, sikongatni, esetleg „pöködni”, vagy éppen rémítően rémítő cikkeket írogatni ennek a népnek a gonoszságáról, aljasságáról, már népeket elnyomó hajlamáról, meg ehhez hasonló ilyenekről. Ahogy szokták a már említett, a nyelvünket is jól beszélő ellendrukkerek.

Amíg lehet, menjünk ki erre a Millenárisra. (Ezúton is köszöntöm azt az embert, aki ezt a helyet kitalálta. Szükség volna még az ötleteire.) Mehet az egész család, az ismerősök, a rokonaik, az ismerőseik, a vendégeik, és mindenki, aki mozdulni tud. Hogy miért? Mert holnap este vége, és aztán várhatunk még egy évet, mire újra jönnek. Vagy mehetünk ki a székelyek földjére, esetleg a Kurultájra, ahol szintén jó arra a pár napra magyarnak lenni, magyarul öltözködni, enni, inni, élni. Néha eszembe jut, milyen jó volna a hétköznapokban, vagy az ünnepeinken, akár a színházban is természetes viseletként hordani az ilyen összejöveteleken kapható magyar öltözékeket. Az is eszembe jut, hogy meg is kellene valósítani a magyarok ilyesféle állandó zarándokhelyét. Nekem vannak ötleteim. 

Ott azután válthatnák egymást egész évben a látogatók mellett az „Igazi Csíki sör” készítői, az erdélyi pálinkák kedvelői, a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki, burgenlandi, azaz minden ideiglenesen más határok között élő magyarjaink, vagy magukat magyarnak valló testvéreink termékei. Sőt jöhetnének a világ minden tájáról, ahogy Makovecznek mondták a németországi kitelepített svábok: „érezni” mindazok, akiknek még jelent valamit egy szó. Ez a szó rövidsége ellenére gyönyörű. Ez a szó a haza.

Most viszont, ahogy az előbb írtam, irány a Millenáris. Lehet ott választékos, gyönyörű, ívelt magyar nyelvet hallgatni, medvét simogatni, de akad ott havasi méz, repce méz, tárkonyos vadalma ecet, fenyőrügy szörp a Görgényi Havasokból, paleo sütemények székelyesen, erdélyi kolbászkák, puliszka, nem akármilyen ízű flekken. Aki székelykáposztát, vagy töltött káposztát enne, nem árt, ha idejében sorba áll, mert ma már a nyitáskor tömeg rohanta meg e különleges vékony káposztalevélből készített terméket áruló helyeket. Természetesen van méz- és egyéb pálinka is. El ne mulasszák evés előtt, közben meg után megkóstolni ezeket. A gyógyteákat, parajdi fürdő és étkezési sókat, a  fűszereket, kézi készítésű házisajtok özönét, vagy a „vert kenyeret” már meg sem említem. Ma az Égvilág együttes adta elő a Medve nem játék című koncertjét a gyerekeknek. Nem tudom, vasárnap mi lesz, de valami lesz, az biztos. Nézzék meg a Csángó falut, a vagy a filmeket, a felsorolhatatlan programokat! Csak mondom. Én vettem egy fafaragó művésztől egy féldomborművet. Ketten akarták tőlem kifelé jövet megvásárolni. Három Honfoglalás kori lovast ábrázol. Aki ismer, az tudja miért.

Egy székelykaput is felállítottak. Ez van rávésve:

ÁLDÁS A BEJÖVŐNEK, BÉKE A KIMENŐNEK.

http://ezatuti.blogstar.hu/./pages/ezatuti/contents/blog/27120/pics/14626465828522104_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?