Blogolj!

Apuka szembeszáll a „pedagógiai barbársággal”

József

Már az első hírek után kétségeim támadtak az apuka által elmondottakat illetően, végig az volt az érzésem, olyan szülőről van szó, aki utálja a kormányt, a jelenlegi oktatási rendszert, az erkölcstanórát, és igazából csak ürügyre várt, hogy rámutasson arra, pont az folyik az országban, amit a galád pedagógus kicsiben művel a gyerekekkel.

Az apuka nyilatkozatai ezt a sejtésemet alátámasztani látszottak, a mondatain átütött, hogy a gaz diktatúrához hasonlóan a pedagógus is gátolja a szabad véleményalkotást, nem tűri a kritikus hangokat és nagyon nagy a baj az oktatásban, tehetetlennek érzi magát minden szülő.

Ezek a mondatok kizárták annak lehetőségét is, hogy esetleg a gyerek hazudott otthon, a hórihorgas bölcselőhöz hasonlóan nem fejtette ki „az igazság minden részletét”, apatigris meg rohant védeni csemetéjét.

Nem, apu nyilatkozatai másról tanúskodtak, a „pedagógiai barbárság” zavarta.

Az őt szepegve, félve hallgató és hasonlóképpen terrorban élő balliberális újságíróknak elmondta, hogy a Facebook-on közzétett eredeti levelének megjelenése óta mindenki azt kérdezi tőlük, nem félnek-e attól, hogy emiatt a gyereknek baja lesz.

Még csak a gyerek kapott egy egyest, de ő már a félelemről beszél.

Azt is mondja apu, hogy a gyereknek "attól lesz baja, hogy nem ez az első ilyen elképesztő történet, zsinórban mindig van valami. Szerintem jelenleg ez a valódi baj az oktatással: rossz hallani, amikkel a gyerek hazajön, a szülő pedig azt érzi, hogy teljesen tehetetlen”.

 „Hogy fordulhat elő, hogy megkérdezik valamiről a diákok véleményét, aztán meg gyakorlatilag lehülyézik érte. Miközben ez a kérdés nem osztályozható és nem mérhető”.

Mert a gyerek csak annyit írt, nem érinti meg március 15., ugyanolyan nap számára, mint a többi, erre viszont a pedagógus, az iskola barbár módon válaszolt. Más tanulók sem jártak jobban, az osztály egy jelentős része 2-est, illetve közepest kapott az ünnepről alkotott véleményére – állította apuka.

Aki ezen a ponton talán maga is elhitte, hogy nem a fóbiáit keveri bele egy félrehazudott történetbe.

Ha a dolog itt megállt volna, akkor is egyértelmű, a jelenlegi helyzetben apu az ügyre hivatkozva próbált maga is valamit hozzátenni az oktatási rendszer elleni jelenlegi támadásokhoz, természetesen önzetlenül és csakis a jobbítás végett, mint Pukliék a Kossuth-téren.

Aztán egy másik gyerek szülője is levelet írt, az osztály élete ugyanis kicsit megbolydult a történtek miatt.

A nol.hu-n megjelent szülői levél szerint a tanár valóban dolgozatot íratott március 15.-ről, ám előre jelezte, nem is a véleményt fogja osztályozni, hanem az indoklást. Magyarán, hadd tanulja a gyerek, hogyan kell érvelni az álláspontja mellett.

És volt még olyan gyerek, aki szintén leírta, nem érinti meg március 15. Ő azonban jelest kapott a dolgozatára, mert ezt megfelelően indokolta, vagyis szánta rá a fáradságot.

Csupán két gyerek, köztük a később egyest kapott kislány nem indokolta véleményét, nekik a tanárnő azt tanácsolta, hogy fejezzék be nyugodtan dolgozatukat. Az egyik gyerek vissza is ment a padjához, ám a kislány kötötte az ebet a karóhoz és nem fogadott szót a tanárnak, így csak az ominózus mondat állt a papíron.

Maradjunk abban, hogy ez azonnali egyes, elégtelen, nincs mese, a tanárt provokálta a tanuló.

Apukával viszont az a legnagyobb baj, hogy nem egy forrófejű szülő, akit esetleg félretájékoztat a gyerek, hanem apu maga a manipuláció. Azt nyilatkozta, „más tanulók sem jártak jobban, az osztály egy jelentős része 2-est, illetve közepest kapott az ünnepről alkotott véleményére.”

Ezzel szemben az igazság az, hogy a lánya kapott egy megérdemelt egyest, volt egy kettes és két közepes, a többi gyerek jeles és jó osztályzatot kapott véleményének indoklására.

Apunak tehát semmi sem volt drága, gyorsan kreált egy elvtelen pedagógust, aki kiszolgálja az Orbán-rezsimet, a Klikket, és elfojtja az őszinte ifjak szabad véleményalkotását. Ezzel házal egy hete, nem érdekli az iskola, a tanár meghurcolása, az osztálytársak felbolygatása…

De ami a legfurcsább, nem érdekli a saját gyereke sem, aki ráadásul egy otthoni pirongatással jól is jöhetett volna ki az ügyből, tanult volna valami hasznosat.

Ettől a „pedagógiai barbárság” fosztotta meg, ám ezt már nem az iskolában követték el ellene.

Képünk illusztráció

http://ezatuti.blogstar.hu/./pages/ezatuti/contents/blog/26141/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?